Így csapták be az Orbán-kormányt és a magyarokat az uniós pénzekkel

A Tisza-kormány már az első hetekben engedményeket tesz Brüsszelnek

A befagyasztott uniós források évek óta az egyik legvitatottabb kérdése a magyar politikának. Az Orbán-kormány alatt a kohéziós alapok egy jelentős részét sikerült feloldani, míg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretének nagy része továbbra is zárolva maradt. Most, hogy a Tisza Párt vezette kormány alakult, a brüsszeli tárgyalások új fordulatot vettek.

Mit sikerült elérni 2023-ban?

2023 májusában Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Országgyűlés elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a kormány eleget tett a Brüsszel által támasztott „horizontális feljogosító feltételnek”. A Fidesz–KDNP-kétharmad egyhangúlag megszavazta a bíróságok függetlenségét erősítő intézkedéseket: bővítették a Nemzeti Bírói Tanács jogköreit, átláthatóbbá tették az ügyelosztást, és biztosították a bírák szabadabb hozzáférését az Európai Bírósághoz.

Az Európai Bizottság 2023. december 13-án reagált: feloldotta a kohéziós alapokból korábban zárolt 10,2 milliárd eurót (akkori árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintot). Ez volt az első jelentős áttörés a magyar–uniós tárgyalásokon.

A nagyobbik rész – az RRF teljes kerete (10,4 milliárd euró grant + hitel) – azonban továbbra is bent ragadt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez (EPPO), valamint további korrupcióellenes intézkedéseket sem fogadott el, amelyeket Brüsszel szuverenitásba való beavatkozásnak tekintett.

Most mi történik?

A Tisza-kormány az első hetekben már jelezte: kész „konkrét, ellenőrizhető lépéseket” tenni a források felszabadításáért. Magyar Péter és csapata nyíltan beszélt arról, hogy csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, és elfogadják azokat a reformokat, amelyeket az Orbán-kormány korábban elutasított.

Ez lényeges fordulat. Míg az előző kormány a nemzeti szuverenitás védelmét helyezte előtérbe, és ezért vállalta a források egy részének hosszú távú zárolását, a Tisza-kormány a gyors pénzügyi enyhítést választotta – akár kompromisszumok árán is.

Kérdések, amelyek most felmerülnek:

• Vajon a csatlakozás az Európai Ügyészséghez valóban csak technikai lépés, vagy hosszabb távon befolyásolja majd a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét?
• Mennyi engedményt hajlandó tenni a Tisza-kormány azért, hogy mielőbb hozzáférjen a még mindig zárolt forrásokhoz?
• Valóban csak a „reformok” hiánya tartotta vissza a pénzt, vagy politikai feltételek is szerepet játszottak?

Az Orbán-kormány alatt a befagyasztott uniós források ügye nem csak pénzügyi, hanem szuverenitási kérdés is volt. A Tisza-kormány most más utat választott. Hogy ez a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak hosszú távon jobb lesz-e, az majd az elkövetkező hónapokban kiderül.