Oknyomozó riport: Magyar Péter diákhiteles birodalma – a közpénz-szivattyúzás évei a Diákhitel Központ élén

Magyar Péter 2022 februárjáig a Diákhitel Központ Zrt. (DHK) vezérigazgatója volt – ez volt az a pozíció, ahol a közpénzmilliárdok szétosztása az ő kezében futott össze. És itt történt minden: a túlárazott szerződések, a valós verseny hiánya, a családi és baráti körök kedvezése, a KEHI által dokumentált pazarlás. Nem volt sikkasztás vagy kartell a klasszikus értelemben – de a KEHI-jelentés, a jelenleg is folyó rendőrségi nyomozás (hűtlen kezelés gyanújával) és a konkrét szerződések egyértelműen mutatják: Magyar Péter személyesen felelős azért, hogy állami diákhitel-pénzek milliói mentek el felesleges, túlértékelt, sokszor gyanúsan „baráti” megbízásokra.

Ez nem „figyelmeztetés” volt, ahogy ő állítja. Ez rendszeres közpénz-eltékozlás volt a NER-korszakban, amiből ő maga is hasznot húzott – majd később ellenzéki hősként mutatta be magát. A 2021-es KEHI-tanácsadói vélemény (amit az Átlátszó 2024 októberében hozott nyilvánosságra) 52 szerződést vizsgált 1,4 milliárd forint értékben (2018–2020). A megállapítások lesújtóak: hiányzott a valódi verseny, az ajánlattevők teljesítőképessége kétséges volt, a díjazás nem állt arányban az ellenszolgáltatással. Triviális, interneten ingyen megtalálható tartalmakért fizettek ki milliókat – oldalanként akár 100 ezer forintot. A DHK „sikere” nem saját gazdálkodásából, hanem kormányzati támogatásokból (pl. Diákhitel Plusz) jött.

A Balásy-ügy: a kormányzati propagandagépezet diákpénzből

A legsúlyosabb botrány a Balásy Gyula-érdekeltségű cégekkel (New Land Media Kft., Lounge Design Kft.) kötött szerződések. Magyar Péter vezérigazgatóként többszörösen – saját bevallása szerint három- vagy hatszorosan – túlárazott megbízásokat írt alá ezekkel a cégekkel. A Telex és az Átlátszó adatai szerint 2018–2022 között legalább 1,1 milliárd forint értékben szerződtek (ebből Magyar ideje alatt jelentős rész). Ezek „egyéb kommunikációs szolgáltatások” voltak – plakátok, kampányok, reklámok –, miközben Balásy cégei a Rogán-kabinet kedvenceiként milliárdos állami propagandát gyártottak. A KEHI szerint itt sem volt valós verseny, és az árak nem álltak arányban a teljesítménnyel.

Magyar később a Partizán-interjúban „túlárazott, rossz minőségű” megbízásokként hivatkozott rájuk, és azt állította, hogy ezért kellett távoznia. De a tények mást mutatnak: ő írta alá a szerződéseket. A Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, de az „minden rendben” választ adott – ami csak azt bizonyítja, mennyire laza volt a rendszer, amit Magyar is kiszolgált.

Családi és „tisza-s” körök: öccse, pártaktivista, haverok

Nem csak Balásyék profitáltak. A KEHI-jelentés és későbbi feltárások szerint:

• Magyar Márton (Péter öccse) cége, a PlanB Magyarország Kft. is kapott megbízásokat – pl. 14 milliós faültetési nyereményjátékot.
• Trentin Balázs (a Think&Tank és Troia Media Kft. vezetője, ma a Tisza Párt Pest megyei szervezője) cégei 14,7 millióért „Középiskolai fenntartható fejlődés, e-mobilitás” kampányt, illetve más tanulmányokat készítettek – a KEHI szerint a reális érték töredékéért. Egy First Voice Kft.-s kutatás 14,5 millióért, ami 2 millióból is megoldható lett volna.

Ezek nem véletlenek. Rövid határidők, év végi szerződések, pénzmaradvány-elköltés – klasszikus közpénz-szivattyúzás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő már 2024-ben rámutatott: a cégek egy szűk, ismerős körhöz tartoztak, sok esetben kétséges teljesítménnyel.

A diákhitel-feszkó: politikai kampány közpénzből?

A DHK nem csak szerződésekkel pazarolt. A diákhitel-program (különösen a COVID alatti Diákhitel Plusz) állami támogatásokkal volt felturbózva – a KEHI szerint a növekedés nem a cég saját érdeme volt, hanem kormányzati segítség. Közel félmilliárd ment reklámra és „tanácsadásra”, miközben a diákoknak nyújtott szolgáltatás minősége kétséges maradt. Magyar vezérigazgatóként ezt a rendszert irányította, miközben a diákhitel-adósságok millióit kezelte – és közben a közpénzt haveri köröknek tolta.

Nyomozás folyik – de késve

2024 októberében kiderült: a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a DHK gazdálkodása ügyében. A KEHI-vélemény és a szerződések a nyomozók kezében vannak. Polt Péter legfőbb ügyész szerint 2023 végéig nem volt feljelentés, de most zajlik a felderítés. Tényi István ügyvéd hűtlen kezelés gyanújával már korábban feljelentést tett. Magyar szerint ez „politikai megrendelés” – de a KEHI-jelentés 2021-ből származik, és ő maga ismerte el a túlárazást. Felelősségre vonás? Egyelőre nincs, de a tények alapján Magyar Péter mint vezérigazgató közvetlen felelőse a pazarlásnak.

Brüsszeli szemmel: alig van visszhang

Nemzetközi sajtóban a DHK-botrány nem kapott nagy figyelmet – a magyar belpolitika perifériája maradt. Az Átlátszó angol kiadása azonban 2024 októberében részletesen közölte a KEHI-jelentést: „A government audit of Student Loan Center’s contracts concluded under Peter Magyar revealed” – és kiemelte a túlárazást, a verseny hiányát. Reuters és mások inkább Magyar 2026-os politikai győzelméről és az Orbán-rendszer elleni vizsgálatairól írnak, de a saját múltját ritkán firtatják. Ez is mutatja: a botrány hazai, de a felelősség nemzetközi mércével is tarthatatlan.

Összefoglalva: Magyar Péter nem áldozat, hanem résztvevője volt a rendszernek. Vezérigazgatóként aláírt, jóváhagyott és felügyelt szerződéseket, amelyek közpénzt juttattak családi és baráti köröknek, miközben a diákhitel-program keretében milliók adóforintjait égette el felesleges tanulmányokra és reklámokra. Ma anti-korrupciós harcosként kampányol – de a KEHI-dokumentumok, a nyomozás és a szerződések cáfolják őt. Ez nem „figyelmeztetés” volt. Ez közpénz-eltékozlás volt a javából. A Tisza Párt vezetője most a kormányt támadja a saját régi bűnei miatt – miközben a rendőrség még mindig nyomoz. Az igazságra a bíróság fog fényt deríteni. De a tények már most ítélkeznek.